Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


10.fejezet(Ch) A csapda

 10.fejezet(Ch) A csapda

 

 

El se tudom mondani, hogy milyen kínokat éltem át, mióta
 
tolószékbe kerültem.Az idegösszeomlás szélén táncoltam, azért,
 
hogy nem védhettem meg a főnökömet, jóbára egész nap
 
egyhelyben kell ülnöm vagy feküdnöm, és pluszba még híztam is
 
5kg-t.Csak Bobby és a húgom Charlotta (Price) segített átvészelni
 
ezt a nehéz időszakot.A nozgásképtelenségem miatt még az olyan
 
alap dolgokat sem tudtam elvégezni, mint a fürdés, ezért kellett
 
valaki, aki segít nekem.Bobby készségesen elvállalta volna, de én
 
természetesen nemet mondtam.Igaz, hogy mióta az FTSZ a
 
munkahelyem és egyben az otthonom is ritkán beszélek a
 
húgommal, de most végre 5év után újra láthattam a
 
húgomat.Amikor még utoljára láttam, még egészen pici volt, így
 
amikor először jött be meg sem ismertem.
 
Éppen TV-t néztem, amikor kopogtak.Gyorsan
 
kikapcsoltam a TV-t.
 
-Tessék!Szabad!
 
Az ajtóban egy hosszú, szőke hajú lány jelent
 
meg.Rózsaszín tavaszi egyberuhát és szandált
 
viselt.Kb 16-18 éves lehetett.Mivel az FTSZ
 
kórházi részébe feküdtem feltételeztem, hogy
 
eltévesztette az ajtót, de a lány megszólalt:
 
-Ugye nem zavarlak?
 
Ez is meglepett, mert azért csak a munkatársaim
 
szoktak tegezni, de azok se alapból.
 
-Nem,dehogyis!De kit keresel?
 
A lány minta kissé elbizonytalanodott volna.
 
-Cheky Pricet.
 
Ez a lány biztosan ismerhet, ha tudja a nevemet,
 
de én még mindig nem tudtam, hogy ki ő.
 
-Akkor jó helyen jársz!
 
A lány az ágyam szélére ült.
 
-Már azt hittem, hogy rossz helyen járok!Annyit
 
változtál az évek alatt Cheky!De mondd, nem is
 
hiányoztam?
 
-Ne haragudj, de fogalmam sincs, hogy ki vagy.
 
-Cheky, ne butáskodj, hisz én vagyok az
 
Charlotta!Charlotta a húgod!
 
-Micsoda?!
 
-Nem is örülsz nekem?
 
-De...dehogyisnem, csak olyan hihetetlen ez...ez,
 
hogy itt vagy.Biztos álmodon!
 
-Nem Cheky, nem álmodsz!
 
-De, ki értesített, és hogyhogy beengedtek...?
 
-Ezekre a kérdésekre még ráérsz megkapni a
 
választ, inkább mesélj csak te!
 
A mesélés közben döbbentem rá, hogy pont a
 
legnehezebb éveiben hagytam magára a
 
húgomat.Amig még otthon laktam, addig egymás
 
támaszai voltunk, de 5 éve Charlotta nem
 
számíthatott senkire és most ő önzetlenül eljött
 
segíteni...elbőgtem magamat.
 
-Mi a baj Cheky?Valami rosszat mondtam?
 
Ahogy rámnézett azzal a nagy, kék szemeivel
 
mégjobban megsajnáltam, és csak annyit tudtam
 
kinyögni a zokogás közepette:
 
-Sajnálom!
 
***************
 
Bobbynak és Charlottának köszönhetően
 
csökkentek a sírógörcsös kitöréseim, javult a
 
közérzetem, és néha el is felejtettem, hogy
 
tolószékben vagyok, de egyre inkább forrt bennem
 
a düh hogy Aizaván bosszútáljak.Már rég
 
kitaláltam egy olyan bosszút, aminek hatására
 
Aizava örökre meg fogja bánni, hogy kikezdett
 
velem, és úgy éreztem,  elérkezett az ideje, hogy
 
közöljem a tervemet a többiekkel is.Charlotta és
 
Bobby is épp a szobámban tevékenykedett,
 
amikor el akartam mondani a tervemet nekik, és
 
ez pont kapóra is jött:
 
-Öhm, Charlotta, Bobby, leülnétek egy picit?
 
-Ó, Cheky mi a baj?
 
-Nyugi Charlotta semmi gond, csak szeretnék
 
mondani valamit nektek.
 
Mind a ketten leültek egy székre és mindketten
 
meglepettek és ijedtek voltak.
 
-Ugye mindketten tudjátok, hogy nektek
 
köszönhetem azt, hogy még nem adtam fel és
 
ezért nagyon hálás vagyok nektek!Ugyanakkor
 
ismertek már annyira, hogy én mindig mindent
 
eltürtem, de azzal gondolom tisztában vagytok,
 
hogy amit Aizava velem tett, az nem marad
 
megtorlás nélkül!
 
Charlotta és Bobby tanácstalanul néztek
 
egymásra.
 
-Ugyan miért lepődtetek meg?
 
-Laura, ez nem így működik!
 
-Nyugi már Bobby, még nem is hallottad a tervet!
 
-Na, akkor halljuk!
 
Mikor elmondtam nekik a tervet, Charlotta és
 
Bobby is úgy néztek rám, mintha embert akarnék
 
ölni, de mivel mindketten tudták, hogy nem
 
változtatom meg a döntésemet Charlotta csak
 
ennyit mondott:
 
-Ezt mikor eszelted ki?
 
Mivel tudtam,hogy Charlotta sosem torolt, vagy
 
torolna meg semmit, ezért most az egyszer nem
 
esett rosszul tőle ez a lenéző hangnem.
 
-Akkor számíthatok rátok?
 
-Van más választásunk?
 
-Ezt igennek veszem Bobby!
 
Ezzel kezdetét vette a terv.Nem kellett hozzá
 
más csak Michello,és tárgyai.A terv szerint írtam egy üzenetet Michellonak,
 
hogy szeretnék beszélni vele, ő pedig azonnal utazott is,6 óra múlva meg is
 
érkezett, ahogy számítottamAl elhunyt főnükünk irodájában vártam, ahol
 
majd a terv szerint nem csak 4szemközt leszünk majd.Kopogtak.
 
-Gyere be Michaello!
 
-Ó Laura, de régen láttalak!
 
-Nem kell a jópofi, de azért csak foglalj helyet!
 
Michaello gyanakodva leült.
 
-Mondd, miről akartál beszélni velem?
 
-Á, hogy milyen az időjárás Oroszországban, hogyn mi van Aizavával, és
 
hogy nem sül le a képedről a bőr, hogy ilyen szemét legyél?!-Az időjárás
 
kissé esős, Aizava köszöni szépen jól van, és képzeld nem.Ennyi volt, el is
 
mehetek?
 
-Nem, még egy ideig a vendégünk maradsz.
 
Az ajtó kicsapódott, és 10 FTSZ-es ügynök, Charlotta és Bobby lépett be
 
rajta.
 
-Nocsak, nocsak, Michaello csapdábva esett!Most pedig szépen el fogod
 
 mondani, hogy hol van Aizava és ideadod a kulcsaidat is!
 
-Ugyan Laura, hisz szerettük egymást!
 
-Ide a kulcsokkal!
 
-Nah, ne már!
 
-Jól van. te akartad...vigyétek a kínzókamrába!De előtte vegyétek el tőle
 
mindenét.
 
A tervemn edig bevált.Márcsak Aizava hiányzik.Miközben elmélkedtem,
 
Bobby jelent meg az ajtóban Michaello cuccival.
 
-Köszi Bobby, most hagyj magamra,de áljatok készenlétbe!
 
Ki kellett gondolnom, hogy Aizavát, hogy csalogassam ide.Legjobb lenne,
 
ha felhívnám, és elmondanám neki, hogy Michaello itt van
 
túszként.Tárcsáztam.Kicsöngött, aztán zenét hallottma a falból.Micsoda?!
 
Megőrültem volna?Odagurúltam a falhoz, ami nagy durranással szétvált.A
 
lökéstől kiestem a tolószékből.
 
-Helló Laura, csak nem beleköptem a levesedbe?
 
Erre nem tudtam mit mondani, csak észrevétlenül kúszni kezdetm a földre
 
esett fegyverem felé.
 
-Segítsek?Inkább mégse!Háháhá!Ugye nem gondolod komolyan, hogy
 
hagyom, hogy egy  magadfajta nyomorék az utamba álljonm?Kész röhej
 
vagy!
 
És, csak monda mondta, mondta és mondta, amikor már épp elértem volna
 
a fegyvert, akkor Aizava felvette a földről.
 
-Csak nem ez kellett volna?
 
Tudtam már régóta, hogy ez már nem az EVK és az FTSZ harca volt, hanem
 
a miénk, de most kivételesen örültem volna,ha a többiek közbelépnek,
 
mielőtt ez az őrült lepuffant.Így is már majdnem felrobbantam,
 
így csak annyit tudtam mondani:
 
-Aizava...
 
De nem tudtam befejezni a mondatomat, mert az ajtó kivágódott és egy
 
nagy durranás hallatszott.
 
-Aizava Momochi, le van tartóztatva!
 
-Jesszusom, normális vagy?!Szembe lőtted!
 
És igen, Aizava vérző szeméhez kapva felordított, Bobby és Charlotta pedig
 
hozzám rohant.
 
-Laura, jól vagy?
 
-Igen, csak kiestem a tolószékemből.
 
Miután elmeséltem a történetet, ezt kérdeztem tőlük:
 
-És most mi lesz Aizavával?
 
-Kórházi ellátást kap, majd börtönbe kerül a terv szerint.
 
-Nah, akkor már megérte a dolog!
 
Most végre boldog voltam, mert Aizva megkapta, amit megérdemelt,Igaz, a
 
tervben nem volt benne, hogy kilőjjük a szemét,de nem sajnáltam.
 
 
-Cheky, ugye nem sértődsz meg, ha azt mondom, hogy gonosz vagy?
 
-Most milért?!Csak azt kapta, amit megérdemelt!
 
-Tudod jól, hogy én utálom az ilye dolgokat!Ha most nem lettél volna
 
tolószékbe, tudod, hogy nem segítettem volna...
 
-Charlotta, ne legyen bűntudatot!
 
-Te könnyen beszélsz!
 
-Öhm Laura, bocsi, hogy megzavarlak titeket a beszélgetésbe, de a
 
rendőrök kérdezik, hogy mi legyen Michellóval?
 
-Kit érdekel, hogy mi lesz vele?Csináljanak vele azt, amit akarnak!Szóval,
 
hol is tartottunk?
 
-Ott, hogy a munkád teljesen megváltoztatott!
 
-Tessék?!
 
-Azelőtt, hogy idejöttél volna, olyan aranyos és kedves kislány voltál, most
 
meg már majdnemhogy nyugottszívvel embert ölsz!
 
-Úgylátom Charlotta, hogy már te sem vagy a régi, és ezt a beszélgetést le
 
kéne zárni.
 
-Látod Cheky, erről beszélek!Azelőtt nem nyugodtál meg addig, amig meg
 
nem oldottál egy problémát, most meg elmenekülsz előle!
 
-Miről beszélsz?!Nincs semmiféle probléma!
 
-Igenis, hogy van probléma!De, még mekkora!És, ne hidd, hogy hagyni
 
fogom, hogy a nővéremből hidegvérű gyilkos legyen!
 
-Te teljesen megőrültél!
 
-Látok, amit látok!
 
-Jól van Charlotta, elég legyen már!Köszönöm szépen, hogy segítettél,de
 
már hazamehetnél!Majd valahogy igyekszem meghálálni, sőt még
 
 
szükségem is lenne rád, de így nem, hogy beleszólsz a döntéseimbe!
 
Biztosan "véletlenül" jöttem el ide 17 évesen,de te ezt nem érthetted, mert
 
még akkor csak 13 voltál, de még most sem érted...
 
Charlottának könnyek gyűltek a szemébe.
 
-Hát, ha így gondolod, akkor elmegyek!Lehet, hogy megint nem látlak
 
5évig, de eddig is kibírtam.
 
 
Remek!Most a hugomat martam el magamtól.De hiába, nem bírom ezt!Jobb
 
lett volna, hogyha Aizava lelő.Most majd megint nem fogok tudni aludni,
 
mert most meg Charlotta fog járni az eszembe.El vagyok átkozva
 
vagy mi van már, hogy sosem lehet nyugtom?!Az asztalhoz gurúltam, amin
 
egy boríték volt.Nahát, ez mi lehet?Kinyitootam, és anynira meglepett a
 
boríték tartalma, hogy a képek kiestek a kezeim közül.Kikerültem a földre
 
hulott képhalmot, lés a folyosó felé gurultam Bobbyt keresve.Meg kellett
 
találnom, mert a hugom után kellett repülnöm, de Bobbyt nem találtam
 
sehol.Épp egy üvegablaku folyosón gurultam, amikor egy repülőt láttam
 
felszállni.Alig lehett látni,hogy mi volt ráírva, de én mégis láttam 
 
az Aoi feliratott.Baljós előérzetem támadt.Mivel Aizava nem ülhet a repülőn,
 
akkor ki lehet az?Ekkor az emlékeimből felötlött egy fiú képe Aizava mellett.
 
-Laura!
 
Bobby annyira megijesztett, hogy majdnem leestem a tolószékből.
 
-Ne csináldd ezt többször!
 
-Laura, nagy baj van!
 
-Arra már én is rájöttem!De mond Bobby, ki ül azon a gépen?
 
-A hugod!
 
Azt hittem, hogy már vége van a harcnak, hogy Aizva börtönb kerül, de
 
tévedtem.Rezegni kezdett a telefonom,
 
-SMS-ed jött, de kitől?
 
-Nézzd!
EZT AIZAVÁÉRT KAPOD,RIEKA
 
Gyanítottam, hogy Charlotta életveszélyben van, és ha sürgősen
 
nem teszünk valamit, akkor az én mesémnek nem lesz jó vége.
 
 
 
 
 
 

 

 
 

 

Facebook


Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2019 >>


Statisztika

Online: 1
Összes: 22511
Hónap: 316
Nap: 9