13.fejezet(E) Készülődés
13.fejezet(E) Készülődés
Sok-sok idő után végre otthon voltam.A börtönbe töltött idő után,
ez igazi felfrissülés volt számomra.Mikor
hazaértünk a főnök fogadott minket.Az FTSZ fejesétől megtudtunk
pár értékes infót.Még kikérdezés alatt állt.
Mivel sikerült legyőzni őt, így már majdnem a kezünkben volt a
győzelem.Mikor végre elszabadultam a
tanácstagok, és hasonló fontos emeberek elől, felmentem a
szobámba.Hallgatóztam, és meg is hallottam,
amit akartam.A szapora kis lábdobogást, az édes, vékony, kis
ugatást, az ajtókaparászást...Olyan régóta
vártam ezekre a kis -másnak jelentéktelen, de nekem a boldog,
józan életet jelentő- aprócska hangokra.
Gyorsan beírtam a kódot, és mikor az ajtó kinyillott, egy kis
fekete-fehér szőrös gyönyörűség ugrott a karomba.
-Úgy hiányoztál kiskutyám!
Ő válaszul vakkantott egyet.Fölvettem, és bementünk a rég nem
látott lakásomba.Abban nem volt se por, se kosz, se semmi más,
csak a kiskutya új dolgai.Két (egy zöld, és egy kék) kistál, és az
ezekhez illő kuckó, és a játékok.Egyszer, régebben, megkértem a
főnököt, hogy küldjön valakit, aki kicsit vigyáz rá, eteti, amikor én
nem tudom.Majd köszönetet kell mondanom neki.
************************
Odakint esett a hó.Úgydöntöttem kimegyek, és kiviszem a kutyust
is.Általában Kodomónak (japánul gyereket jelent) hívom, mert
erre hallgat a legjobban.Felhúztam egy melegebb, vízálló ruhát, és
már fel is kaptam Kodomot, hogy kimenjünk a fehér
végtelenségbe.Kodomo nagyon élvezte a hóban
lévő futkározást.Közben szüntelenül csóválta a farkát, és
nézelődött mindenfelé.A délután folyamán együtt pihentünk.A
gyakorlást másnaőpra terveztem.Mivel a bal szememnek annyi,
ezért még többet, és jobban kell edzenem.Majd felkérem Michellot,
hogy segítsenek.A kanapén nyújtóztam, és a TV-t bámultam.Olyan
jól esett ez a lustaság!Kopogtak.Nehezemre esett, de mégis
felálltam, hogy megnézzem ki az.Yakiza volt az.Azonnal
kiniytottam.
-Erza, beszélnünk kell!
-Mi kéne Yakuza?
-Kaptunk elég anyagi támogatást, és engedélyt, hogy kaphass egy
új szemet.Már minden megvan ehhez,
kivéve a te tudomásod, és beleegyezésed.
-Ki hatja végre a műtétet?
-Én.-felelte nagy komolysággal a hangjában.-És még az orvosok
közül páran, de nem kell félned.
-Nem félek!-feleltem vissza ugyanazzal a komolysággal.
-Jó.A műtétre 2 hét múlva kerítünki sort.Addig igyál, és pohenj
sokat!
-Nem gond, de edzhetek is?
-Igen, de ne vidd túlzásba!
-Rendben.
Távozott.Csak most tűnődtem el azon, hogy milyen ember is
Yakuza.Komoly, kisportolt, tanult. 24év körüli
fiatalember.Én nem értek annyira az elektronikával összekötött
orvosláshoz, mint ő.Nekem nem ez volt
a szakterületem.Mindenesetre, ő sokat dolgozhatott, hogy ilyen
okos, erős, és megbízható ember legyen.
******************
Álmomban megint láttam azt a lányt.Először azt hittem, hogy én
vagyok, de az ő sötét haja, sehogysem
egyeztethető össze az enyémmel.Mindig, mikor látom, mélyen
belülről motoszkál, bizsereg az az érzés,
hogy ismerem, vagy ismertem ezt a lányt valahonnan.Kerekded
arca, 11-12évesnek látszó, és komor.
Talán egy gyerekkori barátom?Nem emlékszem a fiatalabb
koromra.Minden emlékem elveszett.
De ez a kép csak onnan jöhetett.Lehet, hogy ídővel, hosszű-hosszű
idővel mindenre emlékezni fogok.Ki tudja?
******************
A műtét napja hamar eljött.Észre se vettem, hogy milyen gyorsan
elrepült az idő, mert minden időmet
lekötötte a Michaelloval, és Riekával folytatott edzés.Hol egy-egy-
es küzdelem, hol ketten az egy ellen
felállásban harcoltunk.Jó volt.Erősebbnek, és edzettebbnek
éreztem magamat.Mostanában hoztam be
a lemaradásomat, amit ez a kb másfél évnyi elveszített idő
jelentett.Kodomóra a műtét alatt Michaello, és Rieka fog
vigyázni.Nem féltem egy cseppet sem.Bíztam Yakuza
tudásában, de amúgy sem tehetne ennél rosszabat velem, ha
elrontaná is a műtétemet.Mikor bevezettel a
"műtőterembe" lélegzetelállító látvány tárult a szemem
elé.Különféle gépek sorakoztak a fal mellett, arra
várva, hogy használják őket.A terem közepét egy nagy műtőágy
foglalta el.5 irányból lehetett hozzáférni
kényelmesen, aklár 15embernek is.A műtőben rajtam, és Yakuzán
kívül, még 8 ember tartózkodott.
-Ők lesznek a segítőim.-Yakuza kissé izgatottan nézett körül, majd
folytatta:-Nem altatunk el, csak öntudatlanségon kívüli állaptban
leszel.Nem érzel majd semmit, de a szemed nyitva lesz.Egy furcsa,
bódító gázzal kergettek hipnózisba.Olyan volt, mintha lebegnék az
örökkévalóságban, és csak szellemként
léteznék.De ezek az emberek pont az ellenkezőjéért
küzdöttek.2kivállt, és odalépett az egyik nagy géphez,
amelyik a falnál álló monstrumok egyike volt.Kivettek belőle
valamit, de nem láttam, hogy mit.A gép hűtőként
funkcionálhatott, mert, amint kinyitották, hideg köd terjedt szét a
teremben.Most ez a 2 ember visszafelé tartott.
Amikor az egyik -egy inteligensnek tünő japán- odaadta a
hütőgépből kivett dolgot, elállt a lélegzetem.
*********************
A nehéz mutét után,még mindig nem ocsúdtam fel a
döbbenetemből.A szem -amit a japán segéd tartott
a kezében, és, amit később be is ültettek- eltérő színű volt a
szememtől, és erősebbnek is éreztem.
Nagyon hálás voltam Yakuzának, és ezt sokszor hangoztattam is
neki.Ő a műtét után szabadkozozz,
hogy a "nem is olyan színű, de ez erősebb" . hogy "majd
megszokod", meg "bocsi, de csak ilyen
színüt találtam" stb...Kideült, hogy azért volt erősebb, mert
majdnem képes voltam a tekintetemmel ölni.
Ezáltal én lettem az EVK titkos fegyvere.
***********************
A szemműtétem után megint sokat pihentem.Yakuza rám
parancsolt, hogy nem hagyhatom el a
lakásomat.De ezekben az időkben is rendesen kaptam az
infókat.Például a számomra az egyik
legérdekesebb hírt Rieka hozta.Tudomásomra jutott, hogy az EVK
európai részére tévedett egy lány, aki nagyon hasonlít rám.Ha
nem lettem volna bezártságra itélve, biztos, hogy megygőződtem
volna róla, a saját szemmele is.Most viszont más feladatot bíztak
rám.Ma reggel jött be hozzám Michaello, hogy új feladfatot
kaptam, így félbe kell hagynom az FTSZ-es küldetésemet.Az új
geladatom az volt, hogy Olaszországba kellett utaznom, hogy
elfogjam Shina Ayatot.Kideült, hogy ő küldte azt a bombát a
hotelbe, ahol a Franciaországban töltött idő alatt Kodomóval
tartózkodtam.Még aznap elindultam az Aoival
Olaszországba, de most egyedül.