ORSZÁGOK HARCA <3

41.fejezet(E) Akadyálok

Kimondhatatlanul fájt nekem Kodomo elvesztése, ezért is örültem

nagyon, amikor Cheky átadta nekem a robot kutyát.De ujonnan

szerzett örömömet, egy kis felhő árnyékolta.Bár kaptam egy új

"kutyát" Kodomo több volt ennél.Ő egy barát volt.Bórzasztóan

hiányzott, de az új robotkutya által, Cheky rávulágított arra, hogy

vissza kell állítanunk a dolgokat, az eredeti állapotára.Yakuzára

gondoltam, aki mindig mellettem állt, és mennyi mindent

tanított nekem...Hirtelen beugrott valami.A megoldás, amit

kerstünkÚgy futottam Riekához, ahogy csak a lábam bírta.Nem

voltam tőle túl messze.Én éppen a repülőben voltam, ő pedig 

Fernandoval Shina után kutatott.

-Rieka!

Rieka összerezzent, majd aggódó hangon visszakiálltott:

-Mi a baj Erza?

-Rájöttem!-Itt megálltam, kifújtam magamat, majd nagy levegőt

vettem, és így folytattam.

-Ugye emlékszele azokra a kutatásokra, amikkel világszerte

foglakoztak a nagyobb szervezetek, köztük az EVK is?

Rieka értetlenül ráncolta a homlokát.

-Nem értem Erza...mire gondolsz?

Elmosolyodtam.

-Arra, amelyiket nem tudtam befejezni, mert hiányzott egy anyag,

az utólsó!Ha nélüle sikerülne emegcsinálni, minden megoldódna!

Láttam Riekán, hogy kezd leesni neki a dolog.

-Már te is rájöttél, igaz?-kérdeztem.-Az időgépre gondolok.

-Erza, ez mind szép, és jó, de mennyi rá a garancia, hogy működni

is fog?Vagy, hogy nem

fog felrobbanni, emberek életébe kerülni?

-Nem mindegy az?!Ha tovább maradunk itt, úgyis megfogunk

hallni...Vagy a kutyfók, vagy a nagy meleg, vagy a mérges gázok,

de valami előbb-  vagy utóbb meg fog ölni minket!1 próbát

megér!Mivel mindig elküldtünk valakit kutatni, így plusz energiát

sem vesz  túlsáfosan igénybe, maximum az enyémet, mert én

fogok minden megtalált anyagot átvizsgálni, és hasznosítani.

Rieka szemében gyötrelem tükröződött, arca elárúlta érzelmeit,

vívódott.Önmaga eszméivel,

és az én, új ötletemmel.Pár perc feszült csend után, végre

megszóllat:

-Rendben, segítek neked, és támogatlak mindenben.Mint montad,

ennél több vesztenivalónk úgy sincs.

Egyenlőre örültem Rieka támogatásának, sok veszekedés alól

adott felmentést.A következő feleadat az volt, hogy mindent

megbeszéljek a többiekkel.Kiadtam Riekának, hogy szedje össze

Bobbyt, és Fernandot, majd jöjjenek vissza a repülőbe.Én

elindultam összeszedni Chekyéket.Előszöt Charlotta után

mentem.Emlékezetem szerint, őt őrszemnek

volt beosztva.Odaértem a repülőhöz, és szerencsémre az

emlékezetem nem csalt.Charlotta ott bült a repülő

mellett.Közeledtemre felállt, és integetett.Én pedig messziről

odakiálltottam neki:

-Charlotta, valamiről szeretnék beszélni veletek, össze tudnád

szedni Chekyt?

Már oda értem, ahol Charotta állt, így nem kellett kiabálnom.

-Bocs Erza, de nem fog menni, mert kissé összevesztünk...

-Jó, rendben.Akkor menj az étkezőbe, és kérlek, várj ott.

-Okés.

A következő ember, akit felkerestem, az Tatjana volt.Mivel őt

osztottuk be a konyhába, hogy főzzön, oda mentem,A tolóajtón

-ami félig nyitva volt- finom illatok, és Tatjana hangja szűrődött

ki.Tatjana dúdolt valamit.Kezdte elfogadni a helyzetet, és minden

erejével szeretett

volna segíteni nekünk.

-Öhm, Tatjana, ráérsz egy percre?

-Igen Erza, mindjárt kész vagyok.Tudsz várni egy kicsit?Vagy

nagyon fontos?

Megráztam a fejemet.

-Mikor kész vagy, kérlek menj be az ebédlőbe.Charlotta már ott

vár, én most megyek 

Chekyhez, és Rieka...nem tudom, hogy megtalálta-e már

Fernandot, és Bobbyt.

Cheky estében biztos voltam, hogy a szobájában

találom.Mostanában folyton ott gubbasztott.Szinte alig jött ki

segíteni.Valamilyen szintenb megértem, de nem teljesen.

Bekopogtam hozzá.

-Gyere.-Cheky hangja sejlett át a falon.

Ő az ágyon feküdt, és amikor beléptem, a fejét felém fordíytotta,

majd így szólt:

-Mit szertnél Erza?Miért zavarsz magányomban?

A kérdés csipős részét eleresztettem a fülem mellett, és csak egy

részére válaszoltam:

-Ki tudnál jönni egy picit az ebédlőbe?Valamit szeretnék nektek

mondani.

Cheky hallgatott, úgyhogy meg sem várva a választ, kimentem a

szobából.Céltudatosan az ebédlő felé vettem az irányt.Az ebédlőbe

már ott volt Tatja, Charlotta, és Bobby, majd nem sokkal később

Cheky is.

-Már csak Riekára, és Fernandora várrunk.-ezt a mondatot

Chekynek szegeztem.

Alig, hogy ezt kimondtam, Rieka rohant be az ajtón

-Erza, Fernandot sehol sem találom!

-Mindenhol kerested?-kérdezte tőle Cheky, szokatlan hisztérikus

hangon.

Tudtam, hogy miért reagált így.A gyereke, az anyja, és a Föld

után, őt is elveszítheti.

Összeszedtem a gondolataimat.

-Meg kell, hogy keressük!-kiáltottam fel hirtelen.

Senki nem akart ellenkezni, így folytattam.

-3 csopotban fogunk menni: Cheky, és Rieka, Tatjana, és Bobby,

valamint Charlotta, és én.Fegyverkezzünk fel, és fél óra múlva itt

találkozzunk!Innen indulunk el megkeresni Fernandot.

*************

Volt egy gyanum, ami nem hagyott nyugodni: hogy Shina rabolta

el Fernandot.Ha ez lenne a helyzet, akkor Cheky még jobban

összeomlana.És ez az állapota, kihathatna az egész csapatra, ami

csökkenthetné a túlélési esélyeinket.A legrosszabbra gondolni, sem

mertem, hogy Shina megölte bosszúból.Az általam elindítot

keresési akcióban, 2 dologra kell főként odafigyelni:1. Fernandora,

2. Shinára, de ha egyiket sem találjukmeg, akkor sem adjuk

fel.Fernando erős, így valamennyire tud magára

vigyázni.Semmit sem láttunk, kihalt volt minden.A 3 csoportunk, 3

különbőző irányba indult el.A kapcsolatot a 3 adóvevővel tudtuk

tartani.Már feljött az egyik Hold, de egyre sötétebb lett az

ég.A repülőnktől kb. 8km-re megláttunk valami

hatalmasat.Intettem Charllottának, hogy nézzük meg közelebbről,

hogy mi lehet az.Voolt egy halvány sejtésem, ami épp

csak átsuhant az agyamon, hogy Shina repülője

lehet.Műszereimmel szemléltettem meg a kolosszust.Yakuza

mindenre gondolt, ugyanis beleszerelt a műszerembe egy

hőérzékelő mikrokamerát.Így mást is láttam, nem csak a repülő

külsejét.Kb. 6-an, 7-en voltak a repülőben. Ha ez Shina repülője,

akkor Mozartnak is itt kelle lennie.